Vendéglátó egység nyitásakor és egyéb üzlet nyitásakor is fontos lépés az önkormányzati bejelentés. Milyen nyomtatványt kell kitölteni? Milyen felületen kell feltölteni? Kit kell keresni az önkormányzatoknál? Milyen adatokat kell szolgáltatni? Ebben a cikkben próbálunk segíteni, hogy olajozottan történjen az üzletnyitás.

Kereskedelmi tevékenység önkormányzati bejelentése

A vendéglátó egység, étterem, kocsma, büfé üzemeltetése kereskedelmi tevékenységnek számít. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján a bejelentést, ahhoz az önkormányzathoz kell benyújtani, ahol az üzletünket kívánjuk megnyitni. A cég székhelye szerinti önkormányzatnál alapesetben nem, de az üzlet helye szerinti önkormányzatnál bejelentést kell tenni. Ez alól csak az az eset képez kivétel, ha az üzletből házhoz szállítás is történik. Ebben az esetben a székhely és a telephely szerinti önkormányzatnál is bejelentést kell tenni. Az ügymenet önkormányzatonként minimálisan eltérhet.

Dokumentumok feltöltése üzletnyitáshoz

Az önkormányzatnál a gazdálkodási és/vagy kereskedelmi csoportot érdemes keresni és tájékozódni az ügyintézés felől. A legtöbb helyen már E-papíron vagy cégkapun keresztül kell feltölteni a megfelelő dokumentumokat. Az önkormányzat honlapjáról lehet letölteni a KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK BEJELENTÉSE nyomtatványt, amit értelemszerűen kitöltve, aláírva , lepecsételve, szkennelés után lehet feltölteni cégkapun keresztül. Régebben kérték még az igazolást a külön engedélyes tevékenység végzéséről a Járási Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályától. De mivel a külön engedély megszűnt, ezért már csak a telephely használatának jogcímét ( bérleti szerződés vagy tulajdoni lap) igazoló dokumentumot kell mellékelni. A nyomtatvány kitöltése során fontos, hogy a megfelelő besorolást tüntessük fel. Ehhez beszúrok ide egy mellékletet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletből:

1. Étterem

Fő terméktípusa: Melegétel
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
Üzemeltetés típusa: egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik, a vendégeknek biztosítani kell a helyszíni fogyasztás lehetőségét.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával rendelkezik.

2. Büfé

Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

3. Cukrászda

Fő terméktípusa: Cukrászati készítmény, édesipari termék
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
Üzemeltetés típusa: Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: A cukrászati termékeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

4. Kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely

Fő terméktípusa: Kávéital, alkoholmentes ital
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás
Üzemeltetés típusa: Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

5. Italüzlet, bár

Fő terméktípusa: Szeszes ital
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás
Üzemeltetés típusa: Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

6. Zenés-táncos szórakozóhely

Fő terméktípusa: Szeszes ital
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás
Üzemeltetés típusa: Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: Zenés szolgáltatást nyújt, tánctérrel rendelkezik. A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (poharak stb.).
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

7. Munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely

Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5629 – Egyéb vendéglátás
Üzemeltetés típusa: Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik, a helyszíni fogyasztás lehetőségét kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik, minimum tálalóval vagy melegítőkonyhával kell rendelkeznie.

8. Gyorsétterem

Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
Üzemeltetés típusa: Egész éven át nyitva tartó/időszakos
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik, minimum befejező konyhával rendelkezik.

9. Rendezvényi étkeztetés

Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5621 – Rendezvényi étkeztetés
Üzemeltetés típusa: Alkalmi
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye:
A kiszolgálás helye a rendezvény. A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania.
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

10. Alkalmi vendéglátóhely

Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel, kávéital, alkoholmentes és szeszes ital
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
Üzemeltetés típusa: Alkalmi
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: Meghatározott helyen üzemel. A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Pl. Telepített food truck, borozó egy borfesztiválon
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

11. Mozgó vendéglátóhely

Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel, kávéital, alkoholmentes és szeszes ital
Tevékenység TEÁOR kódja TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás
Üzemeltetés típusa: Alkalmi
Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: Folyamatosan változtatja a helyét, nem tartózkodik huzamosabb ideig egy helyben. A kiszolgálás önkiszolgáló értékesítés formájában történik nem biztosít ülőhelyet, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Pl. Mozgó food truck, mozgó (kiskocsin) borozó egy borfesztiválon
Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

Üzletnyitás és a vásárlók könyve

A bejelentés és a jegyző visszaigazolása után egyeztetett időpontban a be kell menni az önkormányzathoz és a jegyzővel hitelesítetni kell a vásárlók könyvét. A vásárlók könyvét (népiesen panaszkönyv) nyomtatványboltban lehet megszerezni és az első oldalt értelemszerűen ki kell tölteni, mielőtt bevinnénk az önkormányzathoz.

Be kell jelenteni még az üzlet nyitvatartási idejét.

Az önkormányzat ügyfélkapun küldi el az igazolást a bejelentésről. Ezt érdemes kinyomtatni, lementeni vagy a tartós tárhelybe átmenteni. Ha az igazolás a kereskedelmi tevékenység bejelentéséről megérkezett és a vásárlók könyve is alá van írva, akkor már nyithatsz is. De ne feledd, a NÉBIH ügyintézői 30 napon belül meg fogják nézni a frissen nyílt üzletedet és a HACCP kézikönyvedbe is bele fognak lapozni. Ha ez utóbbiban segítségre van szükséged hívj bátran!

Sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy étterem nyitás esetén milyen végzettséggel kell rendelkezni. Kell-e a tulajdonosnak szakirányú végzettség? Kell -e a csapatba valakinek? Elég -e műszakonként egy szakképzett fő? Vagy minden konyhában dolgozó személynek szükséges a végzettség? Mi a helyzet a cukrászdákkal? A felszolgáló személyzetre milyen előírások vonatkoznak? Melyik hatóság ellenőrizheti a kulcsszemélyek végzettségét?

Kell-e az étteremtulajdonosnak szakirányú végzettség?

Általában az étterem tulajdonosnak nincsen vendéglátóipari végzettsége, de erre nincs is szükség, mert a munkatársai szakképzettsége biztosítja számára a jogszabályi kereteknek megfelelő működést.

Fontos, hogy nemcsak a vendéglátó termékek előállítása, hanem az értékesítése is szakképesítéshez kötött. Azonban, nem szükséges minden dolgozónak szakirányú végzettséggel rendelkeznie, aki az üzletben dolgozik, elegendő, ha a teljes nyitvatartási idő alatt minimum egy dolgozó birtokában van ezeknek az ismereteknek.

A büfétermékek esetében a szabályozás nem ír elő végzettséget. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § b) pontjában meghatározott büfétermékek elkészítőire és forgalmazóira nem vonatkozik a szabályozás.

Melyik szakhatóság ellenőrizheti, hogy megfelel-e a végzettség?

A járási Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály képviselői az ellenőrzések során elkérhetik a végzettséget igazoló bizonyítványok másolatát. Ezenkívül, ha a cég tevékenységi körében olyat tevékenységek szerepelnek, ami jogszabályban meghatározott végzettséghez kötött, akkor az önkormányzat (jegyzői hivatal) adategyeztetést kezdeményezhet, ahol be kell mutatni a bizonyítványokat.

Milyen végzettséggel rendelkezzen az staff?

A 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet összefoglalja, hogy mely képesítések felelnek meg egy vendéglátóegység működtetéséhez.

Tehát ez azt jelenti, hogy társas vállalkozások (nem önálló tevékenység) esetén a tevékenységvégzés szakmai felügyeletét szakmával, képesítéssel vagy végzettséggel rendelkező személy biztosíthatja. Például egy étteremben, a konyhán dolgozhat kisegítő munkatárs, akinek nincs vendéglátói végzettsége, de az ő feladatát egy szakács végzettségű munakvállaló felügyeli. Egyéni vállalkozás (önálló tevékenység) esetében viszont az egyéni vállalkozónak a tevékenység ellátáshoz kapcsolodó szakmával, képesítéssel vagy végzettséggel kell rendelkeznie (kivéve, ha van olyan alkalmazottja, aki rendelkezik a szükséges végzettséggel és az ő foglalkoztatása megfelel a jogszabályi előírásoknak.)

A fenti tevékenységek esetén a rendelet meghatározza: „az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy szakképesítéssel rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek”. Tehát a csapatodat ennek megfelelően kell összeállítanod, hogy vendéglátóegységed a jogszabályoknak megfelelően működhessen.

Ha étterem nyitással kapcsolatos problémád van vagy HACCP-re van szükséged, keress bátran.

Úgy tapasztalom, hogy a 2021-es év szakképesítést érintő változtatásai elég nagy kavarodást okoztak és a mai napig (2021.01.29.) ellentmondásos információk találhatók a neten.

Hogy pontos választ tudjunk adni a szakképesítés kérdéseit illetően, először is meg kell különböztetnünk az önálló tevékenységet és a nem önálló tevékenységet. Ezt azért fontos tisztázni, mert a kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítésekről szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet ezekkel a fogalmakkal dolgozik. Az esetek túlnyomó többségében a önálló tevékenységet végző személy megegyezik a munkáltatóval, a nem önálló tevékenységet végző pedig a munkavállalóval.

Az Információs és Technológiai Minisztérium 2021. szeptember 1. től hatályos rendeletében azt tervezte, hogy az új szabályozás értelmében minden hideg és meleg ételt előállító személynek rendelkeznie kell szakács, szakácssegéd, szakács szaktechnikus, diétás szakács, vendégtéri szaktechnikus végzettségek valamelyikével még abban az esetben is, ha a munkát végző személy nem önálló tevékenységként végzi a feladatot. Az ezt megelőző időszakban az étteremben műszakonként elég volt egy szakképzett személy , aki a többiek munkáját irányította.

A rendelkezés csak rövid ideig volt hatályos, ugyanis a vendéglátóipari szakmai szervezetek nyomásának hatására az Információs és Technológiai Minisztérium 2021.10.13.án módosította a rendeletet. Ezzel a módosítással visszatértünk az eredeti állapothoz, vagyis NEM KELL MINDEN ÉTTERMI DOLGOZÓNAK SZAKKÉPESÍTÉS. A büfé termékeket pedig soha nem is érintette.

Tehát ugyanott vagyunk, ahol 2021 augusztusában, akkor meg minek kell erről bejegyzést írni? Haladjuk tovább! Minek erre időt fecsérelni?

Ahogy a bevezetőben is írtam, sajnos ez a rövid időszak is elég volt ahhoz, hogy a netre felkerüljenek ezek az információk és mivel az internet nem felejt, azóta is megtalálhatók frissítés nélkül, akár hivatalos szakmai oldalakon, sokakat megtévesztve.

Étterem nyitáshoz és üzemeltetéshez továbbra is szükség van legalább egy szakképesítéssel rendelkező dolgozónak.

Mennyivel lesz egyszerűbb az engedélyeztetés? Lesz-e külön engedély? Hogyan módosul az étterem nyitáshoz kapcsolódó hivatalos ügyintézés? Melyik hatóságnál kell intézni a vendéglátó egység nyitását? Mindenre fény derül.

A 20/2021. (V. 17.) AM rendelet 20.§-a szerint 2021. július 1-jétől hatályát veszti az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet. Ez annyit jelent , hogy megszűnik a külön engedély.

Hogyan alakul az ügymenet 2021.július 1. től?

2021. július 1. től elegendő a telephely szerinti illetékes önkormányzatnál, a jegyzőnek tett bejelentés. További teendőnk nincs, ugyanis ezután a jegyző nyilvántartásba veszi az egységet és bejelentés másolatát elektronikusan megküldi az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok természetesen a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak ellenőrzést az egységekben, hogy megvizsgálják, teljesülnek-e az adott tevékenységre vonatkozó feltételek.

Az étterem nyitási ügymenetet meglehetősen leegyszerűsítették, megkönnyítve ezzel az induló egységek dolgát, de a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az élelmiszerlánc-felügyelet szakemberei ellenőrizni fogják, hogy az egység kialakítása a szabályoknak megfelelően történt-e.

Ezentúl is fontos lesz, a helyiségek megfelelő száma, hogy a helyiségek egymáshoz való kapcsolata igazodjon a technológiához, a higiéniai feltételek megléte és a HACCP rendszer.

 Sous Vide és a HACCP rendszer

A főzés lehet művészet, de mint bárki, aki kereskedelmi konyhát üzemeltet, elmondhatja, ez is tudomány. A technológia a modern, professzionális konyha szerves részévé vált, a modern technikák és adalékanyagok révén mind az eddigieknél is szükségszerűbbé válik az élelmiszer-biztonság ellenőrzése.

A Sous vide módszer egy hihetetlen kulináris előrelépés, amely azonban fokozott elővigyázatosságot követel az étteremtulajdonosoktól. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy alacsony hőmérsékletű és csökkentett oxigéntartalmú csomagolásról van szó.

A technika hatékonyságának, praktikusságának, költségmegtakarításának, de főleg az így elkészített ételek különleges textúrájának köszönhetően a népszerűsége megugrott. De az ezzel a módszerrel főzött ételek jellemzője a csökkentett oxigéntartalmú csomagolás és az alacsony főzési hőmérséklet, amelyek együtt, egy esetleges tárolás esetén különösen veszélyes romlási folyamatokat indíthatnak el. A kockázat leküzdése érdekében a Sous Vide technológiát alkalmazó éttermeknek olyan élelmiszerbiztonsági tervvel kell rendelkezniük, amelyik külön foglalkozik a Sous Vide módszerrel.  A HACCP  leírása bemutatja, hogy a tudományos módszer hogyan alkalmazható a megnövekedett kockázatok ellenőrzésére.

A HACCP biztonság hét lépése

Hét lépés szükséges ahhoz, hogy a HACCP-terv megfeleljen a követelményeknek:

1. Elemezd a vállalt kockázatokat és a létrehozott veszélyeket.
2. Határozd meg a kritikus kontroll pontokat, vagyis azokat a lépéseket, amelyeken intézkedéseket lehet alkalmazni, amelyek alkalmasak kockázat csökkentésére vagy megszüntetésére.
3. Határozz meg kritikus határértékeket, hogy a kritikus szabályozási pontoknál eldönthető legyen, hogy milyen esetekben válik veszélyessé az élelmiszer.
4. A kritikus ellenőrzési pontok felügyeletével ellenőrizni lehet, hogy a határértékek megfelelőek-e?
5. Határozd meg korrekciós intézkedéseket, amelyekkel az ellenőrzési pontokon észlelt hiányosságokat lehet korrigálni.
6. Vezess nyilvántartást a folyamat során végrehajtott műveletek és létrehozott eredmények nyomon követéséhez.
7. Ellenőrizd az eljárások betartását, érvényesítsd az eredményeket a rendszer rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében, és folyamatosan ellenőrizd a folyamat hatékonyságát.

Bár a lépések egyszerűek, annak megértése, hogy miként vonatkoznak a sous vide-re,  szakmai képzést igényel .

Kerüld a veszélyzónát

Becslések szerint szerint évente Magyarországon több tízezerre tehető az élelmiszerekre visszavezethető megbetegedések száma. Ezek nagyon is valós kockázatok, amelyeket az éttermekben kísérletező szakácsok nem hagyhatnak figyelmen kívül. A legnagyobb veszélyt akkor jelentik, ha az ételeket 4 óránál hosszabb ideig tartják a „veszélyes zónában” (5- 60 ° C között), hosszabb ideig hűtőben tartják, vagy alacsony hőmérsékleten főzik elégtelen ideig. Ezek a műveletek szintén lehetséges hibaforrások, amelyeket az alacsony hőmérsékletű főzés sous vide módszerei hoznak létre, amennyiben a későbbiekben a cook-chill módszert alkalmazzák.

A sous vide okozta, étellel járó megbetegedések megelőzése nagyrészt az idő függvénye a hőmérséklettől , az előkészítéstől, az eljárástól, a higiénés viszonyoktól , valamint annak meghatározása, hogy ezek mely kombinációi működnek együtt, hogy az egyes ételek esetében a legjobb eredményt hozzák. Megfelelő lépések megtételével az élelmiszerek alacsonyabb hőmérsékleten is pasztőrözhetők/hőkezelhetők, ha hosszabb ideig tartják őket abban a környezetben. Ezeknek a paramétereknek a precíz betartását segíti a megfelelő fűtőkapacitású, pontos hőmérséklet- és áramlási sebesség szabályozású főzőberendezések kiválasztása , valamint 0,1 fokos pontosságú szondahőmérő használata. A Sous Vide technológia összességében rendkívül jól dokumentálható és a ellenőrizhető eljárásokat eredményezhet, de bizonyos körülmények között meglehetősen veszélyes romlási folyamatokat indíthat el, ezért mindenképpen külön fejezetet érdemel a HACCP rendszerben.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó bambusztermékek forgalmazása

2021. január 20, szerda

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező bambusztermékek forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő. A Nébih a következő negyedévig türelmi időt biztosít a forgalmazóknak, hogy kivonják az ilyen termékeket a forgalomból, azt követően azonban fokozottan ellenőrzi és szankcionálja illegális árusításukat.

Az utóbbi években egyre több olyan élelmiszerrel érintkező tárgyat forgalmaznak, amelyek műanyagból (általában melaminból), valamint bambusz vagy más „természetes alapú” anyag hozzáadásával készülnek. E körben találhatunk például merőkanalakat, evőeszközöket, tányérokat, hordozható poharakat. Az élelmiszerek és takarmányok gyorsriasztási rendszerében (RASFF) szinte mindennaposak a hozzájuk kapcsolódó bejelentések és hatósági intézkedések. A melamin és a formaldehid együttes kioldódása sok esetben jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt határértéket.

A NÉBIH közlése szerint nem a bambusszal van a baj

A műanyag alkotóelemhez engedélyezetten hozzáadható anyagokról (ideértve az adalékanyagokat is) külön uniós jegyzék van. A bambusz azonban, több más növényi alapanyaghoz hasonlóan, ezen a listán nem szerepel. Épp ezért minden, műanyag és „nem listás” (növényi) összetevő keverékéből álló termék – az összetevők arányától függetlenül – jelenleg is illegálisan van a piacon. 

A bambuszból készülő termékekbe a gyártás során, ragasztáskor és a bambuszlécek táblásításakor kerül a formalint is tartalmazó melaminos ragasztó. A táblásítás során a lécek közé ragasztót kennek és szorítóval préselik össze a rétegeket.

A nem megfelelő bambusztermékek kivonása a piacról

A Nébih felhívja a magyarországi forgalmazók figyelmét, hogy az előírások betartása érdekében a kritikus termékeket haladéktalanul vonják ki a piacról! Ennek végrehajtására a hivatal a következő negyedévig türelmi időt biztosít. Ezt követően azonban kiemelten ellenőrzi majd a tiltott termékek piaci jelenlétét, valamint a jogsértő forgalmazókkal szemben eljárást indít.

A rendelkezés az Európai Unió teljes területén kötelező érvényű, tehát a forgalmazást Magyarországon és minden más uniós tagállamban is be kell szüntetni.

A vendéglátásban, élelmiszeriparban használatos, de a háztartásokba kerülő műanyag eszközök forgalmazását is az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról a 10/2011/EU bizottsági rendelet szóló rendelet szabályozza.

Egy mohácsi és egy paksi halbolt ellenőrzése során több mint 10 kg kecsege és további 60 kg ponty, süllő és márna fagyasztott haltermék forgalomba hozatalát tiltották meg a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) halőrei. Az intézkedésekre a termékek ismeretlen eredete miatt volt szükség, közölte a NÉBIH.

Halbolt, származási igazolás, fogási tanúsítvány

Egy mohácsi és egy paksi halboltban tartottak ellenőrzést e hét elején a Nébih ÁHSZ halőrei. Az üzletekben fellelt 36 db, több mint 10 kg összsúlyú, csomagolt, fagyasztott kecsege jelölésén halászati területként a Duna, halászati módként a kisszerszámos halászat szerepelt. Ezt azonban a halak származásának igazolásaként bemutatott dokumentumok nem támasztották alá és a halakat fogási tanúsítvány sem kísérte. Az ellenőrök számára amiatt is vált gyanússá a dunai címkézésű halak árusítása, mivel a kecsege őshonos, nem fogható, fogási tilalommal védett halfajunk. A két halbolt ellenőrzésekor további 60 kg fagyasztott ponty, süllő és márna hal forgalomba hozatalát is megtiltották a szakemberek. Ezeknek a halaknak az eredetét ugyanis nem tudták hitelt érdemlően igazolni.

Természetes vizekből kifogott halak forgalmazása halboltban

Fontos tudni, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről (például az olyan természetes vizekről, mint a Duna és a Tisza) származó hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltételek esetében jelölési dokumentációnak minősül, amelyen fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét. Eredeti példányát a halgazdálkodási hatóság a forgalmazás bármely szakaszában ellenőrizheti. Amennyiben a fogási tanúsítvány hiányzik, az igazolatlan eredetű halat, halterméket elkobozza és megsemmisítteti. 

Az ellenőrzött két üzlet tulajdonosával szemben igazolatlan eredetű hal forgalmazása tárgyában eljárást indít a Nébih. Esetenként akár 100 ezertől 500 ezer forintig terjedő halvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet.

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így a hal és élőhelyének megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri a lakosságot, ha horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Amennyiben önnek gondot okoz eligazodni az élelmiszerbiztonsági rendeletek és jogszabályok útvesztőjében, nyugodtan keressen minket, mi segítünk. Vállajuk HACCP rendszer kialakítását, halbolt engedélyeztetését.

Egy Vas megyei tejtermékeket előállító üzem ellenőrzésekor, valamint az élelmiszer-minták laborvizsgálataiból számos szabálytalanságra fény derült. A tejben hozzáadott vizet, a tejfölnél és sajtoknál pálmaolajat Találtak a NÉBIH szakemberei.

Több élelmiszerbiztonsági és beltartalmi jogsértésre derült fény abban a Vas megyei tejtermékeket előállító üzemben, ahol december elején tartottak ellenőrzést a Nébih ellenőrei. A szakemberek a vizsgálat során jelöletlen, nem nyomon követhető, valamint többféle lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyagot is találtak. Egy tétel késztermék fogyaszthatósági ideje szintén lejárt. Az érintett tételek mennyisége több mint 700 kilogramm volt, melyeket a Nébih azonnali hatállyal kivont a forgalomból, továbbá forgalomba hozatalukat megtiltotta és elrendelte zár alá vételüket. Az állati eredetű élelmiszerek esetében a hatóság a megsemmisítést is előírta.

A szakemberek öt termékből (tej, tejföl, vajkrém, kétféle ömlesztett sajt) mintát is vettek, melyek mindegyikénél jogsértést állapítottak meg. A fogyasztói tejnél víz, a tejfölnél és két ömlesztett sajtnál pálmaolaj jelenlétét mutatták ki.

Ezek nem megengedett összetevők, ezért hamisított terméknek minősülnek a jogszabályok alapján. A vajkrémnél és a tejfölnél az előírtnál alacsonyabb volt a zsírtartalom, továbbá a kétféle ömlesztett sajt szárazanyagra vetített zsírtartalma sem volt megfelelő – írta a Nébih.

A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján az üzemben újabb helyszíni ellenőrzést tartottak a Nébih ellenőrei. A vizsgálat során nem megfelelőnek bizonyult termékeket a szakemberek azonnali hatállyal kivonták a forgalomból. További forgalomba hozatalukat megtiltották, továbbá elrendelték azok forgalomból történő visszahívását. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszerek hatósági zár alá kerültek. Ezek közül a lejárt, valamint a nem nyomon követhető tételek esetében a vállalkozás a megsemmisítési kötelezettségének – hatósági felügyelet mellett – már eleget tett.

Az alábbi termékeket hívták vissza a forgalomból:

1. Kemenesi tej 1L és 0,5L Fogyaszthatósági idő: 11.12.2021. Tételazonosító: L01P07,

2. Kemenesi tejföl 20% 300g Fogyaszthatósági idő: 03.01.2021. Tételazonosító: L24P01,

3. Kemenesi vajkrém magyaros 190g Fogyaszthatósági idő: 28.02.2021 Tételazonosító: VN 2011.30.1/1,

4. Kemenesi krémsajt natúr 1 kg Fogyaszthatósági idő: 20.01.2021. Tételazonosító: KSN201120/1/3,

5. Hőstabil vágható félzsíros ömlesztett sajt zsírtart. a szárazanyagban min. 25%m/m tömlős Fogyaszthatósági idő:16.12.2020 Tételazonosító: 000057

Az ügyben az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van – szögezte le a Nébih.

Az élelmiszerbiztonsági veszélyeknek nevezzük azokat a rizikó faktorokat, amelyek az élelmiszer elfogyasztásakor valamilyen egészségügyi problémát okozhatnak a fogyasztónál. Ezeknek a kockázatoknak négy fő forrása lehet: biológiai, kémiai, fizikai és allergén. Az egyes kockázatok lényegének megértése csökkentheti az élelmiszer által terjesztett betegségek kialakulásának lehetőségét. A HACCP terv kialakításakor a veszélyelemzés során ezek szerint osztályozzuk a veszélyeket. Most a következővel foglalkozunk: allergén veszély és a HACCP

Az utolsó és talán a legsúlyosabb veszély az allergén veszélyek csoportja. Allergiás reakciók akkor fordulnak elő, amikor az emberi test abnormális immunválaszt ad az ételben található specifikus fehérjékre.

Allergén veszélyek

Megelőzés

Sajnos az allergia megelőzésére nincs mód, de csökkenteni lehet az allergiás reakció kockázatát. Mindaddig, amíg a vállalatok alkalmazzák a megfelelő higiéniai technikákat, és a lehetséges allergén összetevőket és esetleges keresztszennyezőket feltüntetik a termék csomagolásán, az allergiás veszélyek minimálisra csökkenthetők. Az allergiás reakciók megelőzése elsősorban a fogyasztóra hárul, de ezt csak akkor teheti meg hatékonyan, ha a gyártók megfelelően informálják. Ahhoz , hogy ez a létfontosságú információ helyes legyen allergén menedzsment rendszert kell alkalmazni.

A HACCP jelentősége az élelmiszerbiztonsági veszélyek semlegesítésében

Magyarországon a 2004-ben bevezetett HACCP az élelmiszer-biztonsági módszertant tudományos alapra helyezte , szemben a hagyományos érzékszervi ellenőrzéssel. A HACCP alapelvei biztosítják a biológiai, kémiai és fizikai veszélyek elemzését az ellátási lánc mentén. Ez megakadályozza a fertőzéseket, mielőtt azok bekövetkeznének, ahelyett, hogy reagálnának rájuk.

Fizikai élelmiszerbiztonsági veszély

A fizikai veszélyek olyan idegen tárgyak, amelyek megtalálhatók az élelmiszerekben. Vagy természetes úton találhatók meg az adott termékben, például a gyümölcs szárában, vagy általában nem az élelmiszer részei, mint a haj vagy a műanyag. A természetellenes fizikai veszélyek általában veszélyesebbek az egészségre, míg a természetes fizikai veszélyek ártalmatlanabbak lehetnek. Élelmiszerbiztonsági veszély és a HACCP.

A fizikai veszélyek közé tartoznak a kemény vagy éles tárgyak, például üveg, fém, műanyag, kövek, gödrök, fa vagy akár csont. A fizikai veszélyek sérülésekhez vezethetnek, például fulladáshoz, vágásokhoz vagy fogtöréshez. Az élelmiszertermékekben előforduló idegen anyagok némelyike ​​nem fizikai veszélyt jelent, hanem nemkívánatos idegen anyagokat, például szőrt, rovarokat vagy homokot, amelyek valószínűleg nem okoznak sérüléseket. 

Fizikai szennyeződés akkor következik be, amikor egy szilárd tárgy az előállítás vagy az előkészítés bizonyos szakaszában az élelmiszerbe kerül. Az élelmiszerekben lévő idegen anyagok fulladásveszélyt jelenthetnek, és gyakran biológiai szennyeződéseket is bevihetnek. Még akkor is, ha a tárgy nem sérti meg a fogyasztót, egy idegen tárgy megtalálása az ételében nagyon aggasztó lehet, hiszen egy véletlenszerűen az élelmiszerbe bekerülő tárgy a felületén rengeteg mikroorganizmust hordozhat.

Fizikai veszélyek

Fizikai élelmiszerbiztonsági veszélyek és a HACCP

A fizikai veszélyek megelőzése elsősorban az élelmiszerek alapos ellenőrzésére és az élelmiszer-biztonsági előírások szigorú betartására összpontosít, mint például az alábbiakban tárgyalt HACCP. A szervezetek megelőző lépéseket tehetnek a fizikai veszély lehetőségének kiküszöbölése érdekében is. Például a fénycső armatúrákat különböző anyagok felhasználásával lehet előállítani. Az akril egyszerre könnyebb és erősebb, mint az üveg, és hajlamosabb nagyobb, tompa szilánkokra törni, mint az üveg.

A HACCP jelentősége az élelmiszerbiztonsági veszélyek semlegesítésében

Magyarországon a 2004-ben bevezetett HACCP az élelmiszer-biztonsági módszertant tudományos alapra helyezte , szemben a hagyományos érzékszervi ellenőrzéssel. A HACCP alapelvei biztosítják a biológiai, kémiai és fizikai veszélyek elemzését az ellátási lánc mentén. Ez megakadályozza a fertőzéseket, mielőtt azok bekövetkeznének, ahelyett, hogy reagálnának rájuk.